| A Taplósapka Írta: Pálfalviné Hajdu Eszter Természetes anyagból készült. Ránézésre bõr. Tapintásra bõr. Színre bõr. Na és illatra? Ez bizony nem bõr! Vajon mibõl lehet?  | a rikkantyú Kézmûves vagy kirakodóvásárokon járva Magyarországon is egyre gyakrabban találkozhatunk különleges, bõrszerû anyagból készült tárgyakkal: sapkákkal, kis terítõkkel. Aki nem tudja, mivel is van dolga, odalép, fogdossa, majd szinte természetes mozdulattal megszagolja: nincs bõrillata! Mi ez? Ha Korondon járunk – vagy jó humorú, Erdélyt ismerõ árussal van dolgunk, azonnal érkezik a kézenfekvõ válasz: rikkantyúbõr. |
Ha tovább kíváncsiskodunk, eleinte biztosan elõadják a rikkantyú nevû állatkáról szóló mesét, de végül kiderül: ez a sapka taplógombából készült, mégpedig bükkfataplóból, díszítése esetleg nyírfataplóból. a sokoldalúság csodája A bükkfatapló világszerte ismert gombafaj. Tûzgyújtásra, gyógyításra számos helyen használták. Vérzéscsillapító, sebgyógyító hatása bizonyított. Termõteste a hajóépítésnél tömítésként szolgált, füstjét a méhészek elõszeretettel használják. Magyar különlegesség viszont, hogy a taplóból dísztárgyakat készítenek, és bár az országban több helyrõl (pl. a Bakonyból) jegyeztek fel taplósapka készítésre vonatkozó adatokat, az igazi toplászat Erdélyben, Korondon alakult ki. |  |
 | a toplászat A toplászat a tapló begyûjtésével, fáról való leszedésével kezdõdik, melyhez fejszét és ún. Bancza-zsákot használnak. A zsák az elsõ korondi taplógyûjtõként számon tartott Bancza Pálról kapta nevét. A begyûjtött taplót elõször kb. két hétig füllesztik zsákkal vagy pokróccal letakarva, majd forró vízben áztatják vagy meggõzölik. |
készül a mûremek Ezután igazi mestermunka következik: a taplófaragás és hántás. Elõször egy faragókésnek nevezett sarlószerû, de annál élesebb, hegy nélküli szerszámmal eltávolítják a kemény kérget, majd a még egy bogban lévõ taplót a növekedés iránya szerint lefejtik, hogy minél nagyobb darabokat kapjanak. Ez azért nagyon fontos, mert a tapló dísztárgyak egy darabból készülnek, nem lehet õket összeilleszteni, így egy sapkának vagy táskának való rész lehántása igen nagy szakértelmet igényel. A taplófaragás derékhasogató munka volt 1937, a csitkó feltalálása elõtt. A csitkó egy lófejes faragószék, melyre lovaglóülésben ül a toplász, s a feldolgozandó anyagot a csikó „fejére” teszi. |  |
 | újabb mûveletek A hántást a nyújtás követi, mely a kemény réteg alatti rugalmas, nyúlékony, bársonyos anyagszeletek megmunkálását jelenti. A kézzel végzett mûveletet a potyolónak nevezett fabot segíti, mellyel a taplót potyolják, agyabugyálják, azaz ütögetik, hogy jobban nyúljon. Óvatosan kell végezni ezt a mûveletet is, mert a túlságosan elvékonyodott tapló könnyen elszakadhat. |
A kinyújtott taplót cigányollóval vagy recés ollóval a kívánt méretûre vágják, majd – pl. a terítõk esetében – díszítik. gazdagító motívumok A díszítéshez használatos mintát fába faragják bele. Motívumai elsõsorban levélminták, virágok, vagy ezek kombinációi, de ismertek még pl. fenyõfa, búzakalászok, csillagos karika minták is. A nyomtatópadra a faragott mintára ráhelyezik a taplószeletet, és vasalóval rányomják, majd kivágják. A mintákat ragasztással, enyvezéssel illesztik a nekik szánt helyre, majd a kész terítõt megszárítják. |  |
 | Simlis sapka A sapkát eleinte csak körbevágták, megformázták és megszárították, de egy híres toplász, Gál Samu újítása révén, már szegély is kerül rá. A sapkáról elmaradhatatlan a simléder. Az ollóval kivágott sirmi-t kartonnal összedolgozzák, felerõsítik, majd forró vasalóval levasalják, körülnyírják, és vele együtt szegik be a kész fejfedõt. A sapka díszítõ motívuma leggyakrabban õz, rózsalevél vagy szarkatoll. A simléder és a sapka találkozásához fonat kerül. |
a mai kor hagyományos világa Egész családok szakosodtak a toplászásra Korondon, s a munkát még most is nemek szerint osztják meg. Kifejezetten férfimunka a tapló begyûjtése, a faragás, a gyalulás, és a szerszámkészítés – a toplászok általában maguk készítik (és fejlesztik, tökéletesítik) szerszámaikat. Kizárólag nõk végzik a levelek, virágszirmok kivágását, a ragasztást, és a díszítést. |  |
A taplógombából a terítõcskéken, sapkákon kívül tûpárnát, táskát is készítenek, valamint egy román tavaszi népszokás kellékét, a márciuskát (marcisort). Hogy mi is az a marcisor, és mire való, azt talán majd egy késõbbi cikkben elárulom Önöknek. Ha emiatt fáj a fejük, használjanak hatásos népi ellenszert: viseljenek taplósapkát! 1.2. kép: Dima Bálint 6.7. kép: Pálfalviné Hajdu Eszter | |
