HEURÉKA! 1. rész: a fürdõkád napjai Írta: Pálfalviné Hajdu Eszter A fürdõkád azon találmányok egyike, amely leginkább a kényelmi igényeinket kívánja kielégíteni. A századokat felölelõ története során érdekes belepillantani abba, hogy ezek az igények merre haladtak és egyre inkább merre haladnak… Múlt... Miért fürdünk? Az emberek már õsidõk óta fürdenek – igaz sokkal inkább vallási, szociális vagy egyszerûen élvezeti okokból, mint higiéniai igénnyel. Az ókori görögöknek, de még inkább a rómaiaknak különösen fontos volt a fürdés, mint társadalmi esemény – és ehhez már i.e. 1700 körül vezetékes víz- és csatornahálózattal rendelkeztek. A Római Birodalom összeomlását követõen azonban a fürdõzés veszített népszerûségébõl és inkább csak a szerzetesi szertartás részeként maradt fenn Európában. „Az épület, amelynek párja nincs”
– a budapesti Császárfürdõ felirata A fürdés, mint élmény a XI.-XII. századi közfürdõkben kezdett újra divatba jönni. Késõbb a muszlim törökök építettek híres fürdõket hódoltságuk területén – köztük hazánkban is. Ezen történelmi emlékekbõl sok fenn maradt és ma már kultúránk szerves részét képezi. Fürdõkád felé félúton... A XIX. századi higéniai kutatások tették erénnyé – de még továbbra sem élménnyé – a fürdést. Az igazi áttörés az I. Világháború után következett be a vezetékes víz és csatorna bevezetésével, valamint a ’20-as években kezdõdõ zománcozott fürdõkád-tömegtermeléssel. Miért is pattogzott le az a fránya zománc? A zománcozott fürdõkádak különféle gyártási módszerekkel készültek aszerint, hogy milyen fémet, illetve zománcot használtak fel hozzá. A kádalap speciálisan erre a célra tervezett ötvözetekbõl készült öntéssel vagy lapból formázással, melyet a nagynyomású vaspor-fújatásból, szerves oldószerrel történõ lemosásból, forró lúgos oldatba mártásból majd sósavas vagy kénsavas lemaratásból álló tisztítási folyamat követett. Ezután a fémet nikkel-bevonattal látták el, majd neutralizálták – a savmaradékok eltávolítása és a rozsdásodás megelõzése érdekében. Szárítás után következhetett a száraz vagy nedves zománcozás. Elõbbi esetében a száraz zománcport a fölhevített kádalapra olvasztották, utóbbi esetben pedig „zománc-fürdõt” készítettek. Ez úgy készült, hogy a zománcporból víz és (további) agyag hozzáadásával iszapszerû anyagot képeztek, és a formát ebbe mártották. Két zománcréteget készítettek, egy alap- és egy fedõréteget, melyeket kemencében történõ kiégetéssel fixáltak. – Mint tudjuk, nem eléggé. Emlékszünk ugye a lepattogzott zománcfelületekre? De akkor sincs veszve semmi, ha felújításkor nincs szívünk kidobni a jó kis régi zománcozott kádunkat. Egy kis kreativitással újjáéledhetnek ezek a szívünkhöz nõtt régi tárgyak. Csak egy kis festék, egy kis virágföld és néhány tõ muskátli... A szomszédok garantáltan irigykedni fognak! És jelen... A mûanyag reneszánsza Az ipari fejlõdés és a változó fogyasztói igények fokozatosan háttérbe szorították a zománcozott fémkádakat, melyeket napjainkra szinte teljesen felváltottak a különbözõ mûanyagok. A kõolaj-származékokból és adalékanyagokból álló polimer anyagok sokfélesége a szaniteráruknál is észrevehetõ, mégis azt mondhatjuk, hogy közülük az üveg-poliészter, illetve az akril dominál. A mûanyag-granulátumból (és a hozzá adott anyagokból, pl. üveggyapotból) számos eljárással formáznak fürdõkádat (is): préselés, öntés, préselve öntés, beinjektáló öntés. Kihívások kora A mérnökök és tervezõk sokféle eljárást fejlesztettek már ki a fürdõkádak gyártására az elmúlt évszázadban, de munkájuk közel sem ért véget! Sõt! Az új évszázad új kihívásokat hoz(ott) számukra! Rohamosan nõ az igény a fürdõkádakra, hiszen egyre több házat építenek egynél több fürdõszobával. Ráadásul mind a küllem, mind a funkciók tekintetében számos újítási lehetõség kínálkozik; a rengeteg féle mûanyag mellett pedig régi-új anyagok is megjelennek. És az elengedhetetlen praktikusság... Elõtérbe kerülhet a nagyobb biztonság (pl. csúszásmentes felületek kialakítása, gyermekeknek átalakítható fürdõkád), vagy a fogyatékkal élõk igényeinek kielégítése. Ráadásul az otthoni fürdés ma már nem csak a higiéniát szolgálja, hanem egyre inkább élménnyé is válik – és ezt a különbözõ hidromasszázs kádak iránti igény megnövekedése igazolni látszik. Anyagok kavalkádja Az ókori Rómában bizonyára valamilyen kõ, pl. márvány vagy gránit fürdõkben beszélték meg a férfiak ügyes-bajos dolgaikat, és nem utolsósorban a politikát – de hol van az már? Azóta nem használnak ilyen luxus anyagokat fürdõkádnak… Vagy mégis? Az emberek hajlamosak a nosztalgiára, a luxus-igények kielégítésére törekedõ tervezõk pedig elõszeretettel fordulnak nemes anyagok felé. Ráadásul ismét „trendi” lett a kézzel gyártott eszközök használata – és ez alól a fürdõkád sem kivétel. A kézi erõvel faragott különbözõ stílusú, egyedi kõkádak mellett mexikói kovácsok által vörösrézbõl kalapált különlegességgel is díszíthetjük fürdõszobánkat – ha a pénztárcánk engedi. A fa természetes szépsége De akkor sem ússzuk meg olcsóbban, ha a római kor helyett inkább a néhány századdal ezelõtti fürdõdézsák hangulatát szeretnénk megidézni. Akkor sincs minden veszve, ha netán hajópadlós gerendaházunkba keresünk stílusban harmonizáló kádat a megszokott fehér helyett: csodálatos faanyagokból választhatjuk ki a nekünk tetszõ anyagot, színt és formát – a valódi mahagóni sarokkádtól a szabadon álló pácolt tölgyig minden igényünket kielégítik. Színek sokasága Akkor is találhatunk azonban nekünk való fürdõkádat, ha mégis a mûanyagoknál maradunk. A lehetõségek itt is szinte végtelenek. A klasszikus stílus kedvelõi, különleges, porcelán-hatású akrilkádat állíthatnak fürdõszobájukba, de a trendi bohókás színek kedvelõi sem maradnak kád nélkül. Hála a polietilén könnyû színezhetõségének a pirostól a feketéig válogathatunk, ráadásul a leleményes tervezõk igazán fölvillanyozhatnak bennünket – pontosabban a fürdõkádunkat, melyet különbözõ világítással rendelhetünk meg. Az áttetszõ anyagon átsütõ fény vidáman csillogtatja fürdõvizünket. Formák szabadon Ha kiválasztottuk a színt és az anyagot – legyen szó „hagyományos” fehér akrilkádról vagy luxusanyagról – még korántsem végeztünk. El kell döntenünk, beépített vagy szabadon álló kádat óhajtunk, és milyen legyen annak formája. Ez még egy hétköznapi kádvásárlás esetében sem olyan egyszerû, mint amilyennek látszik. Gondoljunk csak bele: hagyományos beépíthetõ fekvõkádat, sarokkádak különbözõ változatait, helytakarékos fürdõalkalmatosságot és lábakon álló kádat minden valamirevaló szaniter-áru boltban találhatunk – és akkor még nem néztünk semmi extrát! Folytatjuk... | 
