Egyszerû tippek környezetünkért - a Zassa Női Magazinjában

A világ – és Magyarország – ásványvíz-fogyasztása is rohamosan nõ. Sajnos azonban csak egyetlen szénsavmentes ásványvíz és mindössze néhány szénsavas kapható visszaváltható flakonban, ráadásul nem is mindenütt.

Marad tehát az eldobható PET-palack. Ha ezeket úgy ahogy vannak, a kukába hajítjuk, nem sok fér bele – ha kisebb a szemetesünk, jó, ha kettõt-hármat bele tudunk szuszakolni, ráadásul kilóg és tiszta trutyi lesz a rászórt kávézacctól meg tejfölöspohártól – ezt tapasztalhatja egy tipikus anti-szelektáló.

Pedig ha tudná, milyen jó móka a gyerekeknek a mûanyag palackok összetaposása!

Csavarjuk le a kupakot, majd lépjünk rá a lefektetett palackra többször egymás mellé helyezve a lábunkat, „palacsintává” préselve a flakont.

Ha nincs törékeny tárgy a környéken, a félig lecsavart kupakot megpróbálhatjuk „kilõni” a palackról – kisfiúknak tuti jó móka. Persze az összetaposáshoz nincs szükség gyerekre, nyugodtan ráhághatunk a flakonra „komolyan” is.

Ha csak ennyit teszünk, az is több mint a semmi – bár innen már csak egy lépés, hogy az összetaposott PET-palackokat a többi szeméttõl elkülönítve gyûjtsük és a szelektív kukába dobjuk.

Csak pontosan, szépen

Persze ez csak a kezdet. A PET-palackok mellett még sok egyebet is dobhatunk a mûanyag-gyûjtõbe. Pl. kiöblített (!) háztartási flakonokat (pl. samponos), tiszta fóliát (pl. nejlonzacskót vagy csomagolófóliát).

Egy dologra azonban nagyon kell vigyáznunk: csak akkor van értelme a szétválogatásnak, ha a szelektált hulladék tiszta, azaz nincs rajta zsíros, olajos szennyezõdés és háztartási vegyi anyag sem.

Sõt a legjobb, ha a papírcímkét is eltávolítjuk (kezdõk elég ha letépik, az igazi zöldek azonban áztassák le – az ásványvizes flakonok címkéje egyébként /általában/ csak egy csíkon van ragasztva, így sikálás, áztatás nélkül is könnyen leszedhetõ).

A legtöbb mûanyag hulladékot elegendõ kiöblíteni (az ásványvizes flakont azért nem kell).

Étolajos flakon szelektálására csak rendesen bezöldült zöldek vállalkozzanak, mert ehhez alapos mosogatószeres tisztítás, és többszöri öblítés szükséges.

Bár az ezek után is kérdéses marad, hogy a sok mosogatószer és elhasznált víz megéri-e, azaz nem szennyezi-e jobban a környezetet, mint az egy darab olajos flakon).

Sajnos Magyarországon még nem megoldott néhány mûanyag újrahasznosítása, azért ne dobjunk a PET-palackos kukába: tejfölös- vagy joghurtos poharat, margarinos dobozt, hungarocellt, vagy más mûanyagnak gondolt hulladékot (pl. magnókazetta, nejlonharisnya stb.).

Ezeket sajnos a háztartási hulladék közé kell tenni, szelektálásukat majd néhány év múlva megtanuljuk, ha szükség lesz rá.

Rendben, kiválogattuk a mûanyagokat, de miért is jó ez? Mit kezdenek ezzel a rengeteg PET-palackkal, és társaikkal?

Talán sokan tudják, hogy Kínában rengeteg nejlon ruhanemût készítenek.

Azzal azonban már kevesebben vannak tisztában, hogy ezek többségét importált mûanyag flakonokból nyert nejlonszálból készítik.

A ruhákon kívül az esernyõket is ebbõl készítik. A mûanyag hulladékot azonban itthon is hasznosítják. Kertészeti termékeket (virágcserép, karó, vödör, gyeprács stb.) és az iparban (pl. az építõiparban) használatos csöveket, fóliákat, padlóburkolókat, szigetelõanyagot stb. készítenek belõle.

És még egy lehetõség!

A használt PET-palackok egy részét a tejes bácsinak is adhatjuk (vagy a piacon a tejárusnak), aki ezekben hordhatja házhoz a frissen fejt tejet.

Így a többrétegû, kombinált dobozok (amibe pl. a tejet csomagolják) nagy részének vásárlását is kiküszöbölhetjük.

Bár kimosva ezek is újrahasznosíthatók, de településenként változik, hogy a mûanyagos vagy a papíros konténerbe kell-e tenni õket.

Vásároljunk (és vigyünk magunkkal a boltba) kosarat vagy nagyobb szatyrokat, lehetõleg textilbõl, így elkerülhetjük a mûanyagzacskó-halmot. Ha mégis a mûanyag mellett döntünk, válasszuk a strapabíró óriás-táskát, amit többször használhatunk.

Vegyünk visszaváltható flakonba csomagolt üdítõitalt, ásványvizet.

Vásároljunk nagyobb kiszerelésû élelmiszert és háztartási anyagot – és ezzel kevesebb csomagolóanyagot.

Amibõl lehet, válasszunk csomagolás nélkülit (pl. vegyünk kimért zöldséget, gyümölcsöt, de ne használjunk hozzá nejlonzacskót – otthon úgyis ki kell venni belõle, mert belerohad – tegyük inkább kosárba).  

A már hazavitt nejlonzacskókat használjuk újra – pl. tegyük a szatyorba, kosárba, hogy belecsomagolhassuk a „kifolyás-veszélyes” termékeket, pl. a tejet; vagy használjuk szemetes-zsáknak.

A vegyi anyagok használatát korlátozzuk a lehetõ legkevesebbre. Ami tényleg szükséges, abból vegyünk nagy kiszerelésût vagy koncentrátumot (a kevesebb mûanyag csomagolás miatt).

Az arra alkalmas mûanyag dobozokat használjuk mélyhûtésre. (Pl. a házhoz szállított ételek dobozát.)

A szép mûanyag dobozokat (pl. egyes bonbonok csomagolása) kifesthetjük, vagy egyszerûen csak megtölthetjük valami mutatós dologgal (pl. szárított gombával, aszalt gyümölccsel, fürdõgolyókkal, színes ceruzával), sõt potpourrit is készíthetünk belõle – kiváló ajándék.

A lehetõségek határtalanok: készíthetünk akár kézi-súlyzót mûanyag palackból, de horgolhatunk lábtörlõt is tejeszacskóból, ahogy anyukáink, vagy nagymamáink tették néhány évtizeddel ezelõtt..

Elõre, hát mind, aki bátor! Ne hagyjuk, hogy vállalkozó kedvünknek és kreativitásunknak bármi határt szabjon: csökkentsük együtt a mûanyag hulladék mennyiségét!

Folytatjuk...