| Homoktövis Írta: Katona Andrea Népies nevén homoktövis, latinul Hippophaë rhamnoides L.  | Eredet Ezüstfaféle növény, folyópartokon élõ cserje vagy kis fa. Ma már parkokban, kertekben is termesztik a Tibetbõl, illetve Ororszországból származó bokortermetû növényt, amelynek jótékony hatásait elõször a keleti gyógyászat fedezte fel. A Kárpát-medencébe feltehetõen török közvetítéssel került. |
Hogy néz ki? Sötétszürke kérgû, Hajtásai kezdetben ezüstösek, késõbb sárgásszürke fokozatosan elvékonyodó tövisben végzõdõ levélkék. Leginkább azonban termésérõl ismert, amely narancssárga, fényes felületû bogyó, lédús hússal, savanykás ízzel. Mire használhatjuk? Termése augusztus elejétõl szeptember végéig érik be, ilyenkor még kesernyés, savanykás, de dércsípetten édessé és fogyaszthatóvá válik. Gyümölcsét elsõsorban feldolgozva és nem nyersen fogyasztják, különösen dzsem, bor, ivólé, likõr, zselé, sõt olajtermék is készülhet belõle. Hol foglal helyet a házipatikában? A homoktövist Európában és Ázsiában évszázadok óta használják étkezési és gyógyászati célokra. A gyümölcs gazdag szénhidrátokban, fehérjében, szerves savakban, aminosavakban és vitaminokban. Kiemelkedõ a C és E-vitamin tartalma. Külsõleg hat nehezen gyógyuló sebekre, fekélyek gyógyítására, míg levelének forrázatát magas vérnyomás csökkentésére alkalmazzák. |  |
| |
