|
A MASZKOK VISELÉSE EGYIDÕS AZ EMBERISÉG TÖRTÉNETÉVEL. MIÉRT HORDJUK ÕKET? MIT REJTEGETÜNK? ÉS EGYÁLTALÁN MIÉRT JÓ MASKARÁBA ÖLTÖZVE, KÜLÖNBÖZÕ ARCOKAT FESTVE FELVONULÁSOKON RÉSZT VENNI?
FARSANG
A farsang idõszaka a vízkereszttõl hamvazószerdáig tart, azaz a farsangvasárnapot, farsanghétfõt és húshagyókeddet foglalja magában.
Ebben az idõszakban szünetelnek a mezõgazdasági munkák, így maradt idõ a szórakozásra. Magyarországon a farsang kialakulása a középkorra tehetõ német behatással (vaschang bajor-osztrák jövevényszóból).
Legjellemzõbb megjelenési formája az ünnepnek, hogy álarcos, jelmezes bált rendeznek.
TORKOSCSÜTÖRTÖK
.
A hamvazószerdát követõen a böjtöt felfüggesztik, hogy a mulatságból visszamaradt felesleges ételeket elfogyaszthassák.
Ennek a napnak a neve: zabálócsütörtök vagy torkos csütörtök. Ugye ismerõs valahonnan?
Napjainkban népszerûvé vált az éttermek körében, hogy "torkoscsütörtök" név alatt akciósan féláron ehetünk bizonyos vendéglátó egységekben.
CSINÁLJUK A FESZTIVÁLT…
A középkorra továbbfejlõdött a karneváli felvonulás, építkezve a korábbi hagyományokra.
Az egyház pedig vallási tartalommal töltötte meg a pogány ünnepnek minõsülõ farsangi idõszakot.
Így a húshagyó csütörtöki ünnepségek hatalmas felvonulással kezdõdtek hajó formájú kocsik tetején vagy másmódon feldíszített szekereken jelmezbe öltözött alakokat hordoztak körbe.
A GYÖKEREK
A karneválok eredete az ókori Dionüszoszi ünnepekre vezethetõ vissza, ami kimondottan a mai farsangi idõszakkal esik egybe.
Ezek vidám ünnepségek voltak, álarcos felvonulással és hatalmas étkezésekkel egybekötve. Szintén a tavaszt várták és a termékenység reményében ebben az idõben még áldozatokat ajánlottak fel isteneik számára.
A természet megújulásáról különbözõ jeleneteket adtak elõ, amelybõl lassan kinõtt az athéni színház.
...VAGY KOMÁDIÁZZUNK?
.
A felvonulás után folyamatos elõadásokban, színjátékokban lehetett részük a nézõknek (ezt commedia dell"arte-nak hívjuk), amely elengedhetetlen állomásává vált a mai kor színházának kialakulásához.
Jellemzõi elsõ hallásra mulatságosnak tûnhetnek: az elõadás egy-egy szekéren vagy kisebb pódiumon történt.
A közönség nyugodtan beleszólhatott, közbekiabálhatott, akár erõs nyomására meg is változtathatta a játék történetét. Ehhez könnyen tudtak alkalmazkodni a színészek, hiszen nem készültek kész szöveggel, csak a cselekmény vázlata állt rendelkezésükre.
KARNEVÁL
Maga a szó a latin carne levare, azaz "a hús elhagyása" kifejezésbõl ered. Gyökerei az ókorba nyúlnak vissza, késõbb pedig a kereszténység idejében megtûrt pogány szokásként jelen volt a farsang.
A különbözõ népek téli ünnepei s szokásai között szoros összefüggés van, amennyiben mindegyikben jelen van a meghaló és feltámadó természet, a termékenység és a tavasz kezdetének ünneplése.
A farsang idején (fõként a böjtöt megelõzõ idõszakban) leginkább a vidámság, jókedve és a mulatság jellemzõ.
ARCOK, TÍPUSOK
A felvonulási komédiák vonzereje az állandó típusokban rejlik, amelyeket könnyen el tudtak játszani a színészek, illetve nem kellett bonyolultan árnyalni a szereplõk jellemeit, hiszen mindenki jól ismerte már a bevált karaktereket.
Ezek sokszor mulatságosak vagy tanulságok értékeket hordoztak: a gazdag, zsugori, öreg, könyörtelen, gõgös kalmár.
De ilyen volt az ostoba, lusta fiú, a hõsszerelmes és a kotnyeles cselédlány valamint a jóságos rokon, aki a végén megold minden bonyodalmat.
MINDENKI MÁSKÉPP MASZKOLJA
A maszkok viselete az ember történetével egyidõs. Szinte mindenhol jelen van, csak különbözõ formákban jelenik meg: álarcot már az õsember viselt elejtett zsákmányának bõrébõl készítve.
Maszkot viseltek a sámánok és a különbözõ õsi vallási vezetõk szertartásaik során.
Álarcként öltötték magukra a lovagok sisakjaikat, illetve a halotti maszk talán a legrégibb forma.
Napjainkban jellemzõen azok hordják, akik inkognitójukat szeretnék elrejteni: rablótámadók vagy a jó oldalról mesehõseink, Zorró illetve Batman.
VELENCEI KARNEVÁL NAPJAINKBAN
1980-tól újra élesztették a Velencei Karnevál hagyományait, amely kétszáz évnyi hosszú szünet után indult útnak ismét.
A város varázslatos hangulata még inkább lenyûgözõvé válik ekkortájt, hiszen zsúfolásig megtelnek szûk kis utcái, a Szent Márk tér pedig folyamatosan pezseg.
A MASZKKÉSZÍTÉS
Az ókori egyiptomiak a halotti maszkokat kezdetben fából készítették, majd kifestették õket, míg a középkorban már a festõk céhén belül saját alcsoportként léteztek a maszk-készítõk.
Magyarországra a híres itáliai maszkok és ruhák Mátyás király korában kerültek.
Egyedien kézi készítésûek és míves munkák, amelyek színvilágukban is õriznek hagyományokat, miszerint az arany a hûség és õszinteség, a fekete a kegyetlenség jelképe.
A formákkal egyaránt üzentet közvetíthettek, a hajlott orr a szemtelenség jele, míg a nagy ívû szemöldök a gõgé és a hencegésé.
MIÉRT VISELÜNK ÁLARCOT?
A maszk öltésének célja egyes esetekben a félelemkeltés, máskor pedig a szándék a névtelenségben maradásra.
Õseink részérõl a rossz szellemek elõzése, rituálékon a magasabb rendûekkel való azonosulás vagy épp a halottaktól való védelem.
A görög színházakban praktikus oka van a maszkok viseletének, hiszen a hatalmas arénák legfelsõ sorában a színészi mimikákból semmit nem lehetett látni, azonban a tipizált arcvonásokat hordozó álarcok egyértelmûen azonosíthatók voltak mindenki számára.
HAGYOMÁNYOK VELENCÉBEN
A velencei karnevál rengeteg elemet õriz még ma is korai ünnepekbõl. Ilyenek például: a dózse és vendégei erkélyrõl üdvözlik a népet; harsonákat fújnak és léggömböket eresztenek az égbe; kötélen kis galamb vagy kötéltáncos halad át a Szent Márk téren.
A húshagyó kedd a karnevál utolsó napját jelentette, amikor, hogy elûzzék a tél rossz szellemét, szimbolikusan megölték a karnevált. Manapság a karnevál végén a felvonulók levetik maszkjaikat, hogy elbúcsúztassák az ünnepséget.
Fantáziadús jelmezekbe, csodálatos maszkokba ütközik az ember úton útfélen. A középkori hangulatot átlengõ város a karnevál idejére megtelik misztériumokkal és felér egy idõutazással. Aki szeretné magát egy kicsit elvarázsolva érezni, ne habozzon, látogasson el Velencébe a karneválra, életre szóló élményben lehet része.
ÁLARCOSBÁL
Írta: Katona Andrea
| |
|
|
| | |
