|
HOGYAN KÉSZÜL A TENISZÜTÕ?
Írta: Csóka István
Süteményünk akkor lesz mesteri, ha megfelelõ alapanyagokkal és eszközökkel dolgozunk. Sportolás közben szintén fontos, hogy az a cipõ vagy ruha, amiben futunk, edzünk, kifogástalan legyen… és ha már a legjobbra törekszünk, akkor tanuljuk meg kiválasztani a tökéleteset!
ESZMÉNYI FAKANÁLLAL JÓ SÜTEMÉNYT, ESZMÉNYI TENISZÜTÕVEL KIVÁLÓ SPORTOT! PILLANTSUNK CSAK BELE A TITKOKBA, HOGYAN IS KÉSZÜL AZ ESZMÉNYI TENISZÜTÕ!
KEZDETBEN...
A tenisz kezdetének hivatalosan az 1873-as év számít, amikor Wingfield kiadta a játék elsõ szabálygyûjteményét. Wingfield az ütõ méretére, formájára és kialakítására azonban nem rögzített szabályokat.
A Nemzetközi Tenisz Szövetség ezt 1981-ben tette meg, és így ma az átlagos teniszütõ 71 cm hosszú és 280 g és 400 g közötti tömeggel bír.
A KERET
Elsõ lépésként a keretet alakítják ki olvasztott alumíniumból öntéssel. A nyers ütõt fúrógépbe helyezik, és kifúrják a lyukakat. A fúrógép többszörös orsót használ, egyet-egyet mindegyik lyuk fúrására.
Az ütõ a gép közepén vízszintesen kerül rögzítésre, majd a gép indításával az összes lyukat egyszerre fúrja ki. Ezután a fúráskor keletkezett éles részek elsimítása következik a csiszológépben.
HOGYAN IS KÉSZÜL?
A legtöbb teniszütõ valamely japán, illetve ázsiai nagy gyár terméke. Márkától függetlenül azonban gyártásuk ugyanazon a módon készül.
Ahhoz, hogy igazán jó ütõt válasszunk magunknak, ismernünk kell a fortélyokat:
MÁR MEGINT FÕZÉS...
Az ütõk ma vagy alumíniumból készülnek, vagy szendvicsszerkezetbõl (nem, ennek most semmi köze a konyhához... a szendvicsszerkezet: két viszonylag vékony fedõréteg között elhelyezett könnyû anyag, amely lehet fa, polimer hab vagy méhsejt).
A kompozit ütõk több különféle anyagot tartalmaznak üreges vagy mag körüli réteges szendvicsszerkezetbõl, a használt anyagok lehetnek üvegszál vagy grafit.
HÚROZÁS
Mindegyik ütõt külön húrozza a húrozógépnél ülõ munkás, aki elõször befogja az ütõt egy gépbe vízszintesen.
A húrt a teniszütõ feletti mozgatható rúdra rögzített húrozóval fûzi a lyukakba. A hosszirányú húrokat húzza be elõször, majd a keresztirányú húrokat szövi bele és végül a feszességet állítja be.
UTOLSÓ SIMÍTÁSOK
Végül következik az ütõ végének levágása és a védõsapka ráhelyezése. Szoros kétoldali ragasztó rácsavarása után kerül a markolatra a vinil szalag.
A húrokra embléma nyomása és a keretre matrica ragasztása után ellenõrzés, majd csomagolás után indulnak az áruházba.
HOGYAN VÁLASSZUNK ÜTÕT MAGUNKNAK?
Mindenekelõtt fogjuk kezünkbe és próbáljuk ki, hogy kényelmes-e a fogása.
Majd vizsgáljuk meg a súlyát. Olyan ütõ, amelyik nagyon nehéz számunkra, hosszú távon élvezhetetlenné teheti a játékot, hiszen hamar elfárad a kezünk ütés közben, és pontatlanná válunk célzáskor.
Formáját tekintve ma már választhatunk nõiesebb ütõket is.
A hosszabb nyelû ütõk esetleg kifordulhatnak kezünkbõl, a rövidebb szárúakat egyszerûbb megtartani csuklónkkal.
A húrok kezdetben bélhúrból készültek, ma már szintetikus anyagból, csakúgy mint az ütõ nyele is a bõr helyett. A felsõ kategóriás ütõket húrozás nélkül árulják, hogy majd a vásárló szaküzletben saját igénye szerint készíttethesse el.
A hõkezelés során magas hõmérséklet után gyors hûtésnek teszik ki az ütõt. Ez keményíti az alumíniumot. Az ütõket tálcára helyezve kemencében fehérizzásig hevítik, majd vízbe merítik. A következõ lépésben az ütõ szép fényt kap.
Az ütõk tervezését laboratóriumokban, a tömegét, méretét és az anyagbeli módosítások hatásait pedig matematikai módszerekkel számolva tervezik meg.
Nekünk nem kell a pult elõtt állva számítógépes tervezést készítenünk ahhoz, hogy kiválasszuk a megfelelõ ütõt magunknak.
A mai trend pedig egyre inkább a könnyebb és nagyobb ütõk felé halad.
Az ütõvásárlásra is érvényes azonban a fõ szabály. Ha komolyan fontolgatjuk, hogy teniszezni fogunk érdemes szakboltban, szakember segítségével ütõt választanunk, hiszen a megfelelõ eszközzel ez a szép sport egy életre a barátjává tehet bennünket.
| |
|
|
| | |
